Élet Virága Biobolt
1119. Budapest, Andor utca 25/b
Nyitvatartás:
Hétfő - Péntek: 09-18 óráig
Szombat: 09-13 óráig
Vasárnap: Zárva

Telefon, Fax:
06(1) 204-4180, 06(70) 516-8999

Egészséges-Élet
A XXI. század technologiája az egészséges, vegyszerektől és tartósítószerektől mentes táplálkozás szolgálatában.
Avemar - Áttekintés 2
Áttekintés 2
Az Avemar hatása a daganatos sejtek anyagcseréjére

A ráksejtek megváltozott génjei folyamatos osztódásra sarkallják az érintett sejteket. A sejtosztódás fenntartásához az is szükséges, hogy a sejt anyagcseréje megváltozzék, alkalmazkodjék a felfokozott mértékű nukleinsav (RNS/DNS)- és egyéb szintézisekhez. Ezekhez a folyamatokhoz a daganatos sejteknek nagy mennyiségű előanyagra van szükségük. A rákos sejtek úgy alakítják ki anyagcseréjüket, hogy a vérkeringésben legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló anyagot, a szőlőcukrot, nem csak a kémiai energia termelésére, hanem a vázépítő és a metabolikusan aktív molekulák előállítására is felhasználják. A daganatos sejtek folyamatos osztódásának elengedhetetlen feltétele a szőlőcukor felépítő folyamatokra (anabolizmus) való folyamatos felhasználása. Egy másik jelentős történés, amely a daganatos sejtek anyagcseréjét a normális sejtekétől megkülönbözteti, az, hogy az anabolikus utak nem-oxidatív lépései rendkívüli mértékben felerősödnek. Ez a folyamat csak a ráksejtek sajátja, és éppen ezért célpontja lehet új diagnosztikai és kezelési eljárások kifejlesztésének [23].



Köztudott, hogy a daganatos betegek jelentősen fogynak, erőnlétük elvész, ellenálló képességük meggyengül, és ezért fertőzésekre rendkívül hajlamossá válnak. A halál a rosszindulatú daganatos betegségek következtében majdnem mindig valamilyen életfontosságú szervrendszer működésének súlyos csökkenése miatt, vagy az élettel összeegyeztethetetlen súlyos fogyás, az anyagcsere teljes összeomlása következtében áll be. Az alapvető kérdés a daganatos betegségek rosszindulatúságának megértéséhez és az Avemar hatásmechanizmusának a megértéséhez is az, vajon hogyan tudnak a daganatos sejtek folyamatosan növekedni egy folyamatosan és rohamosan romló szervezetben egészen a halál beálltáig. Ez csak úgy lehetséges, ha a daganatos sejtek egy olyan alapanyagot, szubsztrátot használnak fel növekedésükhöz, amelyet a szervezet folyamatosan biztosít és a működéséhez elengedhetetlen. Egy ilyen alapanyag, amelynek szintjét szervezetünk minden körülmények között igyekszik normális fiziológiás határok között tartani, a szőlőcukor. Már az 1930-as években megfigyelték, hogy a daganatos sejtek glükóz anyagcserére állnak át, és ebből a molekulából elképesztően nagy mennyiséget, a normális sejteknél akár 20-30-szor többet képesek felvenni. A szőlőcukor egy része energia termelődésre fordítódik, egy másik jelentős része viszont a nukleinsavak előállításához használódik fel.

Egy másik jelentős elem a daganatsejt anyagcseréjének a megértéséhez az, hogy ezek a sejtek alacsony oxigén parciális nyomás, azaz a hipoxia körülményei között is képesek osztódni, illetve megtelepedni. Ehhez viszont az szükséges, hogy a sejten belül a makromolekulák szintézisénél ne az oxigént igénylő, hanem a nem-oxidatív folyamatok uralkodjanak.

A nem-oxidatív lebontó- és felépítő folyamatok a daganatsejtekben a pentóz körfolyamatban és a glikolízis korai szakaszában zajlanak, ahol is a szőlőcukor felhasználása ribóz vagy laktát szintéziséhez történik. A ribóz molekulák az RNS és DNS építőkövei, éppen ezért a daganatos sejteknek nagy szükségük van a szőlőcukor ilyen irányú felhasználására.

A folyamat kulcsenzimei a transzketoláz és transzaldoláz, amelyek képesek 6 szén-atomos foszforilált glükóz származékokból 5 szénato-mos ribóz előállítására. A folyamat érdekessége, hogy tel-jes egészében megfordítható, nagyon gyenge ellenőrzés alatt áll, és a daganatos sejt számára a nagy mennyiségű nukleinsav előanyag szintéziséhez a legkedvezőbb. A ribóz molekula oxidatív úton történő szintézise redukáló erőt (redukált NADP) is termel. Utóbbit a daganatsejt nem "pazarolja el" a zsírsavak szintéziséhez, hanem a ribonukleotidokból történő dezoxiribonukleotid (DNS) szintézisekre fordítja. Ez abból is nyilvánvaló, hogy a daganatos sejtek szerkezete nagyon primitív, differenciálatlan: a zsírsavak és aminosavak szintézisének csökkenése miatt a daganatos sejt nem képes elegendő fehérjét és triglicerideket előállítani a receptorok, enzimek, szerkezeti fehérjék és sejt-membrán komponensek létrehozásához. A daganatsejt egyetlen célt valósít meg, de azt rendkívül hatásosan: rohamosan képes osztódni és kezdetleges, működésükben súlyosan zavart sejteket létrehozni. Az imént leírtak minden daganatos sejt alapvető tulajdonságai, függetlenül attól, hogy milyen módon, genetikai-, jelátviteli-, növekedési hormonra való abnormális válasz, vagy kémiai károsodás útján jöttek létre [25].

Logikusnak tűnik a daganatos sejtek anyagcseréjét úgy vizsgálni, hogy kultúrában izotóppal jelzett cukormolekulát adunk a sejteknek és megfigyeljük azok sejten belüli eloszlását Avemar kezelés nélkül és különböző dózisú Avemar kezelés hatására. A Kalifornia Egyetem (UCLA) orvosi karán, Los Angelesben elvégeztünk ilyen vizsgálatokat két fajta daganatos sejtben is: az egyik egy gyorsan növekvő has-nyálmirigy karcinóma sejtvonal, a másik pedig Jurkat-leukémia. A két sejtvonalban kapott eredmények hasonlóak, és azt mutatják, hogy az Avemar erősen gátolja a daganatos sejteket abban az erőfeszítésben, hogy szőlőcukrot foszforiláljanak, azaz aktiváljanak. Ezzel nagy mértékben csökken a daganatos sejtek cukorfel-használása, amely a szervezet számára kedvező, hiszen a szőlőcukor a normális működések fenntartására, az egészséges szervek ellátására fordítódhat. Ennél is érdekesebb viszont, ami a daganatos sejt nukleinsavaihoz elengedhetetlenül szükséges ribóz szintézisével történik. Az Avemar dózishatás-szerűen, azaz az alkalmazott dózis arányában gátolja a sejtek azon képességét, hogy szőlőcukorból, a pentóz körfolyamat nem-oxidatív reakcióit igénybe véve, nukleinsavhoz szükséges ribózt, az RNS és DNS előanyagát szintetizálják. Sőt, mivel az Avemar a daganatsejtek redukált NADP szintézisét is blokkolja, kétszeres módon is megakadályozza a dezoxiribonukleotidok előállítását, tehát a DNS szintézisét. A daganatsejtek az S-fázisban megrekednek, osztódásuk leáll. A Barcelonai Egyetemen elvégzett enzimológiai vizsgálatokkal megállapították, hogy a fenti hatásokat az Avemar nagyfokú szelektivitással fejti ki [30]. A humán felhasználásban alkalmazott dózisok esetén az Avemar csak a daganatsejtekben gátolja a hexokináz, glükóz-6-P-dehidrogenáz, transzketoláz és tejsavdehidrogenáz enzimek aktivitását. Ezzel csak a daganatos sejteket teszi képtelenné arra, hogy a szervezet glükóz tartalékait felhasználják, ribózokat szintetizáljanak és azokat, ill. azok redukált formáit saját utódsejtjeik RNS- és DNS molekuláiba beépítsék. Egészséges sejtekben (pl. perifériás limfocitákban) legalább 50-szeres dózisra van szükség a fenti gátlások kifejtéséhez. A humán felhasználásra vetítve: egy átlagos testsúlyú felnőttnek a szokásos 9 g/nap adagolás helyett naponta közel 0,5 kg (!) Avemart kellene elfogyasztania ahhoz, hogy a készítmény fenti szelektivitása eltűnjék.

Egy másik, az Avemarral kezelt daganatsejtekben megfigyelhető hatás, hogy a nukleinsavak szintéziséhez fel nem használt szőlőcukrot a daganatos sejtek zsírsavak szintézisére fordítják. Ez a folyamat a sejt érettségének, differenciáltságának fokát jelentősen emeli, azaz a ráksejtek a normális sejtekéhez közelítő anyagcserére térnek át, ezáltal jelentősen veszítenek malignitásukból.

Impresszum |  Cégünkről |  Elérhetőségeink |