Élet Virága Biobolt
1119. Budapest, Andor utca 25/b
Nyitvatartás:
Hétfő - Péntek: 09-18 óráig
Szombat: 09-13 óráig
Vasárnap: Zárva

Telefon, Fax:
06(1) 204-4180, 06(70) 516-8999

Egészséges-Élet
A XXI. század technologiája az egészséges, vegyszerektől és tartósítószerektől mentes táplálkozás szolgálatában.
Magasvérnyomás
Mi is az a vérnyomás?

A szív a mellkas középső-bal oldalán helyezkedik el és a tüdőből érkező oxigéndús vért pumpálja a test minden részébe, ellátva ezzel az összes sejtet az élethez nélkülözhetetlen anyagokkal. A szervezet igényeitől függően a szív automatikusan végzi munkáját, tehát minél nagyobb erőt fejt ki valaki, annál több vért pumpál a különbözo szervekbe és kevesebbet, amikor pihen.
Ez naponta kb. 100.000 összehúzódást jelent!

Amikor a szív összehúzódik (ezt a folyamatot nevezzük szisztolénak), az üregeiben felgyülemlett vért az erekbe pumpálja. Ilyenkor – bár az egészséges erek rugalmasak és tágulni képesek – megnő bennük a vér nyomása.

A vérnyomás alatt azt a nyomást értjük, amit az áramló vér az erek belső falára kifejt.

Az ilyenkor mérhető legmagasabb értéket szisztolés vérnyomásértéknek nevezzük. Az orvosok amikor a beteggel közlik vérnyomását, általában ezt említik először.

A szív összehúzódását elernyedés (diasztolé) követi, a szív kitágul és újratöltődik friss vérrel. Ezalatt a folyamat alatt az erekben a vér nyomása csökken, hiszen a korábban odapumpált vér továbbáramlik.

Az ilyenkor mérhető legalacsonyabb nyomásértéket diasztolés vérnyomás-értéknek nevezzük, az orvos általában ezt említi másodszor a "per" elválasztó szócska után.

A vérnyomás mértékegysége a higanymilliméter (mmHg), vagyis annak a higanyoszlopnak a milliméterben kifejezett magassága, amelynek egyenlő a nyomása a vér érbeli nyomásával.


Mikor beszélünk magas vérnyomásról?

A szisztolés érték normális felső határa 140 mmHg, efelett pedig magas vérnyomásról van szó.

A diasztolés normális érték felső határa 89 mmHg, efelett magas vérnyomásról beszélünk. Tehát egy felnőtt normális vérnyomása 140/89 mmHg, vagy ennél alacsonyabb.


Mikor beszélünk magasvérnyomás-betegségről?

Ha egy betegvizsgálat során egymás után háromszor kóros értéket mér az orvos, majd egy hét múlva megismételve a vizsgálatot ugyanerre az eredményre jut, felállítható a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) diagnózisa.


A vérnyomás mérése


Leggyakrabban a higanyos vérnyomásmérő használatos, bár egyre jobban terjednek az ún. automata vérnyomásmérők is (elemes, kompresszoros, digitális működésű).
Az ABPM monitorok 24 órán keresztül megadott időközönként megmérik a beteg vérnyomását normális napi tevékenység közben, pontosabb képet szolgáltatva így a beteg állapotáról.


A magas vérnyomás népbetegség


A világ felnott lakosságának 10-20%-a hipertóniás. A multicentrikus hazai vizsgálatok (HIRAP) adatai szerint hipertónia a szűrt lakosság 6-25%-ában volt kimutatható, az idősebbek között pedig ennél is sokkal gyakrabban fordul elő.


Mi okozza a hipertóniát?

100 hipertóniás betegből csak 5-6-nál lehet megállapítani a betegség pontos okát, ami általában vese-, pajzsmirigy- vagy szívbetegség. Ilyenkor „szekunder", vagyis másodlagos hipertóniáról beszélünk.

Az esetek 90-95%-ában azonban nem lehet felderíteni a hipertónia konkrét okát, ebben az esetben „primer", azaz elsődleges hipertóniáról van szó. Az öröklött tényezők mellett a stressz, a túlzott lelki terhelés, a testsúlytöbblet, a túlzott alkoholfogyasztás, az ételek mértéktelen sózása, a testmozgás hiánya mind-mind előidézheti, illetve hozzájárulhat kifejlődéséhez.


A szövődményekről

A magasvérnyomás betegség igazi jelentőségére az általa okozott szövődményes célszervkárosodások (szív, erek, vesék, szem károsodásai) hívják fel a figyelmet. A hipertónia a vérnyomásértékek növekedésével arányosan (nem egyenes az arány) fokozza a mortalitást (mortalitás = valamely betegségben bekövetkezett halálozások arányszáma az összlakossághoz viszonyítva, azaz 100.000 lakosból egy év alatt hányan haltak meg egy bizonyos betegségben). A kezeletlen, vagy nem megfelelően kezelt hipertóniás betegek halálokai között első helyen a pangásos szívelégtelenség áll, ezt követi a szívinfarktus, majd a veseelégtelenség és a stroke (agyvérzés) következik.

Magyarországon is – mint a többi iparosodott országban – a lakosság fele szív- és érrendszeri betegségekben hal meg. Míg azonban a fejlettebb országokban a szív- és érrendszeri betegségek morbiditása (morbiditás = a megbetegedések arányszáma az összlakosság számához viszonyítva, azt fejezi ki, hogy egy bizonyos területen bizonyos idő /1 év/ alatt 100.000 lakosból hány betegedett meg) és mortalitása – elsősorban az agyi érkatasztrófák (pl. agyvérzés, agyérgörcs) száma – az utóbbi években jelentősen csökken, Magyarországon a férfiak esetében emelkedés volt tapasztalható a 60-as évektől kezdődően. Ma ott tartunk, hogy a középkorú férfiak életkilátásai rosszabbak, mint a harmincas években voltak. Ennek egyik jelentős tényezője a rendkívül magas infarktus halálozás.
A szív- és érrendszeri betegségek okaként továbbra is első helyen kell említenünk a hipertóniát, mely a felnőtt lakosság több mint 20%-át érinti – vélik a kardiológus szakemberek.


Kezelési irányelvek

Az egészségügyi világszervezet és a Hipertónia Társaság ajánlása szerint két különböző csoportba tartozó gyógyszert célszerű kombinálni akkor, ha egy gyógyszer emelt dózisával nem sikerült a kívánt vérnyomásértéket elérni.


A megfelelő kezelés fontosságának bizonyítéka

A véletlenszerűen kiválasztott betegeken végzett klinikai vizsgálatokban a szisztolés érték 10-12 mmHg-es, a diasztolés érték 5-6 mmHg-es csökkenése a stroke (agyvérzés) bekövetkeztét 38%-kal, a koronária-betegségek felléptét pedig 16%-kal csökkentette.


A diagnosztika és ellenőrzés nehézségei

Annak ellenére, hogy széles körben publikálták a magas vérnyomás kezelésének irányelveit, az elmúlt néhány évben kevés haladást lehetett tapasztalni a vérnyomás-ellenőrzés terén , ezért a kezelés mind a mai napig komoly probléma mind a háziorvosi, mind a szakorvosi gyakorlatban.
A magas vérnyomás nem kielégítő ellenőrzése is magyarázhatja azt, hogy a kezelt hipertóniás betegek morbiditási és mortalitási veszélyeztetettsége továbbra is nagy.

Aki hipertóniás betegekkel rendszeresen foglalkozik, bizonyára tapasztalja, hogy ezt a célt sok beteg esetében csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet elérni. A nem kielégítő vérnyomáscsökkenés leggyakoribb oka a betegek nem megfelelő együttműködése . Ennek kérdése az utóbbi időben előtérbe került a nemzetközi irodalomban is: a felmérések szerint egy év után a betegek fele egyáltalán nem szedi az előírt vérnyomáscsökkentőket. A hipertónia kezelésében egyre fontosabb szempontnak tartjuk a rendszeres gyógyszerszedést, vagyis a betegek hosszabb távon is biztosítandó együttműködését. A legtöbb beteg nem szándékosan csökkenti az előírt gyógyszeradagot, hanem egész egyszerűen elfelejti bevenni a szükséges mennyiséget. Az elnyújtott hatású szerek bevezetése ebből a szempontból fontos előrelépést jelentett.

A másik nagy veszély az, hogy nagyon sok ember nem tudja, sőt nem is sejti, hogy magas a vérnyomása, ezért semmilyen kezelésben nem részesül .


Hogyan előzheti meg a magas vérnyomás káros következményeinek kialakulását?

* Az orvos utasításainak megfelelően rendszeresen szedje gyógyszerét!
* Rendszeresen mérje meg vérnyomását!
* Változtassa meg étkezési szokásait:
 o Korlátozza a sófogyasztást!
 o Kerülje a zsíros ételek fogyasztását!
 o Csökkentse a cukorfelhasználást!
 o Egyen több zöldséget!
* Hagyja abba a dohányzást!
* Mérsékelje az alkoholfogyasztást!
* Vigyázzon: a testsúlynövekedés együtt jár a vérnyomás emelkedésével!
* Mozogjon többet!
* Tanulja meg leküzdeni a túlzott stresszt, pihenjen!

forrás: http://www.astrazeneca.hu

Impresszum |  Cégünkről |  Elérhetőségeink |